Börzsöny, remek túrák helyszíne

A Via Harmonia úti beszámolóit már évek óta olvasom. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva engem elbűvölnek ezek az írások. Tudom, számtalan úti beszámoló van és mindenkit más érint meg, de szerencsére engem ezek találtak meg ééés  bűvölnek, inspirálnak. 

Épp a mai Magyarország területéről nem volt túraleírás, gondoltam (vagyis tépelődtem) írok egyet.  Persze, hogy a Börzsönyt választottam, kis sugallatra.

Útvonal: Schaffer-kút – Drégelyvár –  Pénzásás – Kőember – Kámor – Závoz – Diósjenő

Távolság:  16,5 km 

Menetidő: 6 óra, két félórás pihenővel

Drégely vára

A térkép-re kattintva ugyanezt láthatod, csak  nagyítható és részletesebb változatban. (szóval kattints)

Kiindulási pont: „Legkönnyebben” úgy érhetünk Schaffer-kútra, ha Diósjenőig kocsival  megyünk (itt ér véget a túránk és milyen jó lesz beszállni a  járgányba) majd vonatra szállunk. Schaffer-kúton menetrendszerint nem mindig áll meg a vonat (kispiros), de mi eddig mindannyiszor meg tudtuk beszélni a vonatvezetővel, hogy álljon  meg egy pillanatra. 

Zötykölődik a vonat, de ez már szinte kihagyhatatlan része a börzsönyi túráknak.

A képek Janyek Zbysek készítette és a Börzsöny élővilága című facebook csoportban publikálta.

Schaffer – kútról  a piros kereszt turistaúton indulunk el, átmegyünk a vasúti síneken és rögtön egy erdei pihenőhelyhez érkezünk, amely egyben az Apródok útja tanösvény ötödik állomása is. Ez a tanösvény nyolc állomásból áll, Drégelypalánkról indul Drégelyvárig.(érdemes egyszer végigjárni )

” A Börzsöny területén lehulló csapadék egy része a talajba szivárogva a vízzáró rétegek mentén összegyűlik és hosszabb-rövidebb idő után a felszínre bukkanva réteg forrásként jelenik meg. A hegységben több mint 360 forrást ismerünk, melyeket az itt élő emberek kutaknak neveznek. …”

A piros kereszt jelzésen egy jó kis kaptatón haladunk a Várhegy oldalában. „Utunk a durván repedezett kérgű csertölgy, a finomabb kérgű kocsánytalan tölgy, a sima, szürke kérgű gyertyán és bükk őshonos állományaiban halad.” 

Mindig elolvasom az információs táblákat túráim során, sőt újabban le is fotózom. Azt vettem észre, hogy megmaradnak az olvasottakat. Lehet, hogy ez az élmény pedagógiával áll összefüggésben, de ebbe most ne menjünk bele…

Szóval kapaszkodunk a Várhegy (444 m) oldalában, amikor is választanunk kell: (sokszor vagyunk ezzel így a mindennapokban is) 

Mi eddig mindig a rövidebb úton jutottunk fel. Megérkezni egy várba számomra mindig felemelő érzés, kicsit romantikus is. 

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja”

A vár történetét nem írom (másolom) ide, mert könnyedén utána lehet nézni, érdemes. 

A várból lejőve  kék sáv, piros sáv és a Mária-út jelzésekkel ellátott úton találjuk magunkat. A Mária-úton és a piros sáv jelzéseken csak egy rövid ideig haladunk, mert egy jobb kanyarral a kék sáv jelzés elkanyarodik, vele együtt mi is (A Mária-út az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig tart, érintve a Börzsönyt is - protestánsok kedvéért.)

Tehát a kék sáv jelzésen haladunk, amelyet Törökasszony útjának is hívják. Ugyanis a legenda szerint a Nógrádi és a Drégelyi várat összekötő úton közlekedtek a török hírvivők és egyikük nő volt. Ezen ugye meg se lepődünk ...

Egy kis ereszkedés után megérkezünk Pénzására. Itt több turistaút is találkozik illetve egy nagyon klassz kulcsos turistaház is található a sok farakás mellett.. 

A kulcsos házról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, kellemes, lazulós, bulizós hely … kipróbálva.

Pénzásásról a kék négyzet túraútvonalon haladunk tovább, kicsit emelkedik az erdészeti út. Körülbelül két km után, olyat teszünk, amit nagyon ritkán szoktunk. Letérünk a jelzett útról megkeresni a Kőember sziklát, a pogány-kori kőbálványt. Körülbelül 500 méteres kitérő ez, amely a végén egy szédítő mélységű szakadékba torkollik. Tériszonyosoknak nem ajánlott.

„A figura egy természetes úton, jégkorszakban létrejött szikla-oszlop, amelyet az itt élő népek - a bronzkortól valószínűleg a kereszténység teljes térhódításáig folyamatosan - szakrális helyként tiszteltek.”

Ipolyi Arnold:Magyar mythológia.

A képet elnézve, a szikla közelről nem is igazán hasonlít egy ember fejéhez, pedig szinte a szakadék széléről fotóztuk. Talán egy messzebbi perspektívából jobban kivehetőek az emberi arc részei.

Tovább folytatjuk utunkat a kék négyzeten, fél km után pedig a sárga négyzet turista útra kanyarodunk. Itt kell figyelni, mert „nagyon jobbra” halad tovább az út. Felkapaszkodtunk a Börzsöny legrejtelmesebb hegyére a Kámorra. A 662 méter magas hegy misztikus helynek számít. Egyes feltételezések szerint a Kámor szó sámánok és varázslók emlékét őrzi. Van itt rejtélyes barlang, sziklaüreg, találtak itt Árpád-kori és késő középkori cserepeket, ősember és bujdosó betyár emlékeit őrzik a helyi legendák.

A Kámorról leereszkedünk egészen Závoz-nyergéig, (sárga négyzet). Itt gyönyörű panoráma tárul elénk, Diósjenő már csak egy karnyújtásnyira van. 

Závozi kilátás- kép az internetről

A sárga négyzet  jelzésen „zuhantunk” le Diósjenőre. Vagyis ez egy meredek útszakasz, szerencsére lefelé kell haladni. De ha pontos akarok lenni, inkább gurultunk.

Kicsit (vagyis nagyon) fáradtan és mégis feltöltődve érkezünk meg a diósjenei állomásra.

Kámor, 2018.10.23