2016. december 29., csütörtök

Erdély kapuja: A Révi-sziklaszoros

Belvedere

 A Királyerdő Vársonkolyostól Révig terjedő, három kilométeres sziklaszorosa[1] 1955 óta természetvédelmi terület. Rendkívül gazdag tájelemekben, látnivalókban. Viszonylag kis területen találunk itt cseppkőbarlangot, vízesést, változatos növényvilágot, lélegzetelállító kilátókat.
Évszázadok óta használják, turisztikai szempontból azonban alig több mint száz éve lett igazán jelentős és vonzó hely. Felfedezése, feltárása izgalmas történet, érdemes tudnia róla annak, aki ide látogat, mert nagyobb élményben lesz része, ha a hely szelleméből is megérez valamit.

Történelmi kitekintő

A körösrévi vasúti szakaszhoz osztrák pályafelügyelő került, Handl Károly, aki stájerországi születésű révén lelkes természetjáró volt. A helyi református lelkésszel, Veress Istvánnal, aki sváci tanulmányai során szerette meg a természetet, rengeteget kirándult a környéken.
Egy alkalommal Handl arra lett figyelmes, hogy a révi vízesésnek azon a szakaszán, ahol a víz előtör a sziklából, denevérek röpködnek. Vadászfegyverével belőtt a nyíláson, és a dörgő hangból arra következtetett, hogy a víz tulajdonképpen egy barlangon halad át. A részletekről azonnal értesítették Czárán Gyulát.
Czárán Gyula aradi származású földbirtokos volt, aki leginkább a Bihar-hegység feltárása miatt szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. Korábban őt kérte meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), hogy a szorosban létesítsen egy természetjáró utat. Az általa elkészített út felavatására 1903-ban került sor, ugyanabban az évben, amikor a szorosban, a Sebes-Körösbe ömlő patak előretörésénél, Handl és Veress kérésére robbantásokat eszközölt, és megnyitotta a terület tulajdonosáról elnevezett Zichy-barlangot.
A barlang felfedezését követően nagyon megnőtt a turistaforgalom a szorosban. Ennek az lett az eredménye, hogy a szoros vasúti megállót kapott. A Sebes-Körösön, a barlang közelében hidat állítottak fel, illetve ugyancsak az EKE kérésére a barlang mellé gr. Zichy Ödön menedékházat és turistaszállót építtetett.
A barlang felavatásakor, 1905-ben az EKE látogatási könyvet bocsátott ki. Innen tudható, hogy az idelátogató turisták között számos híres ember akadt, mint például Kós Károly, Xántus János, dr. Cholnoky Jenő vagy Ady Endre. Csinszka, Ady felesége írja egyik levelében: „Voltunk Bandival Réven a Zichy-féle cseppkőbarlangban. Én már ötször néztem meg, de megéri. Valahol kint és háborúmentes időben világcsodát csinálnának belőle.” (Dénes Zsófia: Talán Hellász küldött. Budapest, 1984)

Gyalogszerrel hosszú ideig járhatatlan volt, mégis fontos helynek számított. Az Erdélyben kitermelt, értékében az arannyal vetekedő sót és fát tutajra tették, majd a Királyhágó meredek, kanyargós útja helyett a Sebes-Körösön szállították az Alföld felé. A rév elnevezés innen ered: a tutajoknak át kellett haladniuk rajta, a kereskedőknek pedig vámot kellett fizetni az árúért.

A Révi-szoros turisztikai jelentőségének megnövekedése a vasút megjelenéséhez köthető. Komoly, olykor emberáldozatokat követelő munkálatok nyomán elkészült a sziklák között átvezető vasútvonal, és ezzel a teherszállítás kérdése is egyszerűsödött, tutajokra nem volt többé szükség. A vadvízi evezés, tutajozás azonban nem tűnt teljesen el, manapság raftingnak nevezik, ami tulajdonképpen már a tizenkilencedik században kedvelt sportnak számított az úri közönség soraiban. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a Sebes-Körösön nők is résztvettek tutajos kirándulásokon.
Jelenleg vársonkolyosi kiindulóponttal szerveznek rafting-, illetve kajak tanfolyamokat, túrákat magánszemélyeknek, csoportoknak, sőt túlélő tábor keretében osztályoknak is.[2] A folyó kékes-zöldes vize, a festői környezet, valamint az evezhető szakasz könnyűsége mindezeket vonzóvá teszi különféle korcsoportok, illetve a vízi közlekedést tekintve eltérő tapasztalattal rendelkező turisták számára.

Ma már többféleképpen megközelíthetjük. Kolozsvár vagy Nagyvárad felől jöhetünk autóval. Ebben az esetben érdemes Réven parkolni, például a Roua Munților nevű panzió közelében, ami szálláshelyül is szolgálhat, ha többnapos túrát terveznénk. Innen a sínek mentén, gyalog juthatunk el a Körösön átívelő hídig. Legyünk óvatosak, mert a vasút mellett van ugyan ösvény, de a szerelvények olykor elég közel roboghatnak el mellettünk.
Ha vonattal szeretnénk utazni, személyvonatra kell szállnunk, mert csak ez áll meg a révi Pestera hc. nevű megállónál. Osztálykirándulások esetében inkább ez ajánlott, főleg ha elemistákkal utazunk, mert a vonat közvetlenül a hídnál áll meg, és így nem kell balesetektől tartanunk: a gyerekek baj nélkül átkelhetnek a folyónak a barlang felőli, azaz a bal oldalára. A vonat pár percet áll, leszállás előtt nem árt egy kis előkészület és igyekezet.

Látnivalók

A szoros legfőbb turisztikai attrakciója a Zichy-cseppkőbarlang.  Ma már nincs látogatási könyve, de legutóbbi ottjártunkkor (2014-ben) a barlang bejárata előtt egy barlangász fogadott, aki tudott magyarul, tőle kellett belépőjegyet vásárolnunk.
A barlang szerdától vasárnapig, reggel kilenctől délután ötig látogatható, idegenvezetést is biztosítanak, ha valaki erre igényt tart. Bővebb információkat a Körösrévi Múzeum egyik alkalmazottjától kaphatunk, aki du. hat és nyolc óra között az alábbi telefonszámon hívható:  0040-744-512-926. [3]
A bejárattól jobbra, a sziklafalon emléktábla áll. A 1943-ban felavatott első táblát leverték, a mostanin viszont már kétnyelvű felirat szerepel, a barlang feltáróinak állít emléket, és úgy tűnik, senkit sem zavar.
A Zichy-barlang bejáratánál

Alakzatok
A barlangban van villanyvilágítás, de jó, ha van nálunk elemlámpa, mert így a sötétben hagyott részekre is rápillanthatunk.
A barlang teljes hossza 2700 m, ebből 680 m látogatható. Széles, fából készült járdákon, lépcsőkön és hidakon közlekedhetünk Egy szakaszon, a továbbhaladás érdekében négykézlábra kell ereszkednünk, de sehol nincsenek veszélyes, kitett szakaszok. A lépcsőfokok kissé csúszosak, ügyeljünk, hogy ne lépjünk félre!
A patakmeder-részeknek, cseppkő alakzatoknak, csarnokoknak Czárán Gyula adott nevet, ezeket az elnevezéseket ma is használják. Vannak közöttük könnyen felismerhető formák, mint például az Elefántfej, a Földgömb, a Lótusz, Mohamed szakálla. Aki kíváncsi a barlang részletesebb leírására, elolvashatja Czárán Gyula Cseppkőbarlangok Rév környékén című cikkét.[4]
Érdemes szót ejteni a Zichy-barlang gyógyhatásáról is, ami tulajdonképpen minden aktív barlangra jellemző. Ajtay Ferenc kolozsvári geográfus hivatkozva különböző kutatásokra - beleértve a sajátját[5] is - amellett érvel, hogy a barlangi levegő még a magashegységek levegőjénél is tisztább, páratelítettsége és a benne lévő negatív ionok túlsúlya pozitívan befolyásolja az ember közérzetét, teherbírását. Ezen kívül a Zichy-barlang falát különféle gombák borítják, amiknek baktériumölő hatást tulajdonítanak. Ajtay Ferenc szerint németországi vagy akár magyarországi mintára a Zichy-barlangban is lehetne szanatóriumot működtetni asztmás vagy más krónikus, illetve akut légúti betegségben szenvedőknek.
Nekem különösen tetszett Ajtay Ferencnek az a története, hogy egy osztálykirándulás alkalmával egy lázas, influenzában szenvedő kislány a barlanglátogatást követően látványosan meggyógyult. A környezeti hatásnak köszönhető, hasonlóan gyors és bámulatos gyógyulásnak én is voltam már tanúja az osztrák Alpokban, 1600 méter magasságban. Lehet, hogy egyszer a Zichy-barlang gyógyhatására is felfigyelnek, és a mellette lévő, egykori turistaszállót újjáépítik, vagy építenek helyette egy jobbat, praktikusabbat, hogy a kikapcsolódni és egyben gyógyulni vágyók több napon keresztül élvezhessék a barlangi levegő gyógyító erejét.

A Révi-szoros legszebb jelensége a kilenc méter magasságból lezúduló vízesés, ami még a szorosban átrobogó vonatok ablakából is megcsodálható. A barlangot kialakító patak szabályozott mederben folyik a vízesésig (azaz a magas folyópartig), majd itt egy mély mészkő kádba zuhan alá, hogy onnan ömöljön bele a Körösbe.
Egy meredek ösvényen leereszkedhetünk a vízesés aljához, itt jobban érezni a víz erejét és sebességét.
A révi vízesés
A szoros, jobban mondva a Körös jobb vagy bal partján, jelzett ösvényen (amit még Czárán Gyula szabott meg) körtúrákat tehetünk.
A Zichy-barlangtól a folyó bal partján haladva követhetjük a piros pont jelzést. Ha ezt az ösvényt választjuk, több barlang is keresztezni fogja utunkat, illetve érinteni fogjuk a szoros két nagyobb kilátóját.  
A barlangot elhagyva egy ideig a folyó mellett megyünk, majd rátérünk egy sziklagörgeteg-lejtőre. Esős időben csúszós, száraz időben viszont nem annyira megerőltető. Ezen a lejtőn húzódik a Pince-, a Kecske- és a Devence-barlang. Ez utóbbi a nevét állítólag Rákóczi egyik vezéréről kapta, aki itt verte fel tanyáját. Tágas előcsarnoka van, megtekintéséhez elemlámpa szükséges.
A barlang felett elérjük a túra legmagasabb pontját, a Belvedere sziklaszirtjét, ami egyes leírásokban Két-Püspök sziklák néven szerepel. Itt érdemes pihenőt tartani, megcsodálni a szoros szemközti oldalán feltűnő sziklaalakzatokat.  Láthatjuk, hogy a patak, amint átjut a szoroson, szélesebb völgyben kanyarog, a körülötte elterülő dombokat dús erdők borítják. Tényleg olyan érzésünk támad, mintha Erdély kapujában állnánk.
A gerincen találkozunk a piros háromszög jelzéssel, ezután ezt követjük. Innen már lefelé vezet az út. Csertölggyel, szilfákkal, vackorfákkal tarkított, árnyas bükkerdőben haladva érjük el újabb kilátópontunkat, a Keleti-kilátót.
Keleti-kilátó
Ha beteltünk a látvánnyal, érdemes a növényzetet is szemügyre venni. 736 virágos növényfajta terem errefelé, ráadásul ugyanannak a területnek tavasztól őszig változik a növényzete. A virágok között sok a ritka, illetve védett faj, mint például a prémes tárnics vagy a kockás liliom, ami 2016-ban elnyerte az Év vadvirága címet.
Aki áprilisban jön ide túrázni, és a szoros baloldali körtúráját választja, hatalmas medvehagyma szőnyeggel fog találkozni. Fölösleges azon aggódni, hogy nem fogjuk észrevenni: semmihez nem hasonlítható, erős fokhagymaszag csapja meg az orrunkat, még mielőtt az erdőnek ehhez a szakaszához érnénk.
Fokhagyma-illatú ösvény
 A Románia egyik legvonzóbb karsztterületének számító Révi-szoros erdélyi és magyarországi turisták ideális találkozóhelye lehet. Autóval Kolozsvárról két óra, Budapesttől kb. négy óra az út. Közös történelmi gyökereink megismerése mellett a hely páratan szépségével nyugtat, pihentet, ugyanakkor izgalmas felfedeznivalókat kínál, ha a kikapcsolódás aktívabb formáját, a barlangászást, a túrázást vagy netalán a vadvízi kalandozást választjuk.




[1] A címet Ajtay Ferenctől vettem kölcsön, akinek ilyen címen jelent meg cikke az Élet és Tudományban (1990/5). Az „Erdély kapuja” annyira találó elnevezés, hogy márkanévként is lehetne használni...
[2] Lásd: http://www.whitewater.ro/hu/rafting/ture-rafting-usor/crisul-repede.html Megtekintés dátuma: 2016. december 19.
[5] Lásd Ajtay Ferenc: A barlangok gyógyhatásáról. Erdélyi Gyopár, 1994/1 és Erdély természeti csodái című könyvének A Révi Zichy-cseppkőbarlang fejezetét.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése